13.fejezet - Hibák sorozata

Sziasztok! :) Megérkeztem ! Nem fűzők hozzá semmit,ugyan is szenvedek a netemmel. -.-" Köszönöm szépen a komikat,amit rendbe jön a net, válaszolok rájuk :) Jó olvasást! ;)

Alex Clare - Too Close

-Hé Doris hallasz? - zökkentett ki Alex hangja.
- Öö igen, persze. Hogy van? Nem lett semmi baja, ugye? - tettem fel a kérdéseket egymás után.
- Még nem tudom, most érek oda a kórházhoz. Csak szólni akartam.
- Köszönöm. Én is mindjárt indulok. Szia. - majd meg sem várva a válaszát leraktam.
- Mi történt? - kérdezte Mike rémült arccal.
- Eric-nek balesete volt. Beviszel a kórházba? - bólintott, és már indultunk is. Ez is az én, mert meglátott minket és azért rohant el. Meg akart bocsátani? Vagy mért jött ide? Tényleg aggódót értem? Megbolondulok, ha valami baja lesz. Ahogy beértünk meg is láttuk Alex-ot.
- Jól van? - kérdeztem rá rögtön arra, ami érdekelt.
- Persze, enyhe zúzódásai vannak, meg agyrázkódása. Ma estére bent tartják.
- Bemehetek hozzá? Csak pár percre - bólintott. Lassan közelítettem a szobája felé. Vajon hogy reagál, hogy itt vagyok? Lenyomtam a kilincset és beléptem, épp aludt. Arca tele volt karcolással, de még így is jól nézett ki. Leültem a mellette lévő székre és csak néztem. Laposan nyitogatta a szemeit. Majd mikor meglátta ki ül mellette rögtön magához tért.
- Hogy érzed magad? - kérdeztem félénken.
- Jól vagyok, feleslegesen jöttél ide - fordította el a fejét. Nem is vártam mást.
- Csak tudni akartam jól vagy-e. Tudom, hogy utálsz, szóval akkor el is megyek. Jobbulást - indultam el, mikor utánam szólt.
- Doris!
- Hm? - fordultam hátra
- A táskád ne hagyd itt - A táskám? Komolyan az miatt szólt?
- Tényleg, kösz hogy szóltál - majd ki mentem. Az ajtónál majdnem föl lökött egy szőke nő úgy rohant be Eric szobájába. Ki lehet?
- Na? - nézett rám Mike.
- Mehetünk. Szia, Alex


- Na, mit beszéltetek? - kérdezte nagybátyám a kocsiba.
- Semmi érdekeset, megkérdeztem hogy van. Ő azt mondta jól, és hogy nem kellett volna be mennem, ennyi. - Ha ennyi lenne, akkor mért érzed azt a nagy gombócot a torkodba? Mért fojtogat a sírás?
- Be kéne mennem a céghez egy két papírért, nem baj? - nézett rám
- Nem, dehogy. Addig meglátogatom Nate-t
- Úgy látom jobba letettek. - mosolygott rám
- Igen, nagyon hálás vagyok neki. - mosolyogtam én is vissza, amíg Mike bement az irodába, addig én meg kerestem Nate-t. Kopogtam. Amire rögtön jött a válasz.
- Szia - dugtam be a fejem az ajtón
- Szia, gyere csak - vigyorgott rám.
- Gondoltam benézzek, ha már itt vagyunk.
- Ez kedves, de van valami baj, igaz? Látom az arcodon - Micsoda ez a srác, valami jós? Mellékesen nem nézz ki rosszul. Jól áll neki az öltöny.
- Igen, mint mindig. De nem akarom, hogy azt hidd azért jöttem ide. Így is én jövök neked eggyel. Szóval? Valami program? Mozi, vacsi? Persze én állom. - nevettem
- Igazán nem tartozol semmivel - Még szerény is, ez tetszik.
- Ne szórakozz már, én is nagyon örülnék neki. Na? - vetettem be a kiskutya szemeket.
- Na jó, ne nézz így rám. - nevetett - Rendben. - Na úgy látszik a kutya szemek beválnak. Többet fogom alkalmazni.
- Szerencséd. Mikor végzel? Kajálunk valamit?
- Sajnos ez nem fog menni, rengeteg dolgom van. De mit szólsz, holnap egy ebédhez?
- Oké, ismered a táncterem mellet lévő éttermet? - Nem azért megyek oda, mert oda mentünk Eric-el. Hanem mert szeretem azt a helyet, nyugis.
- Persze, akkor délbe, úgy jó?
- Igen, akkor ott. Szia - adtam két puszit neki. Vártam a holnapot. Örülök neki, hogy találkoztam velem. Végre valami jó is történik.

***

Készülődtem az ebédre. Jól akartam ki nézni nem feltétlen akartam kiöltözni. Egy farmert, egy fehér bő fazonú mintás felsőt választottam, egy bőrkabáttal. Körmömet kékre festettem. Hajamat kiengedtem, egy kevés kis smink és kész is vagyok. Bedobáltam a táskámba mindent és indultam is. Taxival, mi mással. Ugyan is egyes emberek, nem mondok nevet - Mike - nem engedik, hogy vezessem a kocsiját. Rá néztem telefonomra, most kivételesen nem kések. Kifizettem és mentem is be. Nem sokan voltak, de pont ezért szeretek ide jönni. Nate egyik asztalnál ült. Egy szürke csinosabb pulcsiba, ami alatt egy fehér póló volt, és egy egyszerű farmert viselt. Ahogy meglátott rám mosolygott. Kicsit deja vu érzésem volt.
- Szia
- Szia - öletem meg.
- Sokat vártál?
- Nem, én is pár perce érkeztem. Rendeltem egy forró csokit, remélem szereted. Mert oda kint nincs valami meleg. - Milyen figyelmes.
- Persze, imádom, köszönöm. Na de rendeljünk valamit, mert nem reggeliztem és most már éhen halok. Megkaptuk, rögtön keresgélni kezdtem. Hmm. Finomabbnál-finomabb kaják vannak. Most mit válasszak?
- Te mi... - de nem tudtam befejezni. Ugyan is észrevettem egy pár közeledni,de csak a nőt láttam, de felettébb ismerős volt. de ahogy leültek már meg láttam kivel volt és azzal a bizonyos személlyel pont összenéztünk...
- Mi annyira érdekes? - fordult meg Nate is.
- Áá már értem.
- Csak meglepődtem, hogy már kiengedték a kórházból, ennyi - próbáltam mosolyt csalni arcomra. Igazából nem ez az egy dolog volt. Ki lehet ez a nő? Olyan ismerős.
- Egy pillanat, ki megyek a mosdóba. - Ahogy beléptem volna valaki el kapta a karom.
- Te meg mit keresel itt? - Éterembe mit szokás? Enni, nem?
- Tudod ki akartam festeni a lábkörmeimet. Piros legyen vagy rózsaszín?-néztem rá gúnyosan.
- Jaj de humoros valaki.
- Te kérdezel hülyeségeket. Mint látod, egy barátommal ebédelek. Te?
- Semmi közöd hozzá - kezdet el flegmázni.
- Ja, már értem. Szóval te számon kérhetsz, de én nem? Tudod mit, nem is érdekel. - azzal a lendülettel ott hagytam.
- Mehetünk? - kérdeztem El ment az étvágyam.
- Persze - Gyorsan kifizettem az enyémet ugyan is nem hagyta, hogy kifizessem az övét.

- Jól meghívtalak - nevetem mikor már a kocsiba ültünk.
- Nem vagy semmi miatt adósom, szóval. - állt meg házunk előtt.
- Jó, legalább gyere be. Desszertre úgysem volt időnk, valamit összedobhatnánk, na?
- Na, jó - egyezett bele.
- Na, szuper, gyere. Mit csináljunk? Palacsinta valami finom öntettel?
- Palacsinta? Azt hittem valami gyümölcs torta vagy csoki torta. Milyen asszony lesz belőled? - Ch..Minek nézz ez engem?
- Már ne haragudj, de nem vagyok, valami nagy cukrász, szóval ezzel kell beérned. Megszoksz vagy megszöksz.
- Attól függ milyen lesz az a palacsinta. Ha jó maradok, ha nem már itt sem vagyok - Ezt a kijelentését egy hasba ütéssel jutalmaztam.
- Naaa - Nem ment minden zökkenő mentesen. Ugyanis kétszer kellett neki állni a palacsinta tésztának, mivel kedves Cooktám összekeverte a sót a cukorral. De a végén finomra sikerült. Majdnem megfulladtam a finom édességtől annyira nevetem. Épp a nappaliban beszélgetünk mikor megszólalt a telefonom. Alex? Mi lehet már megint?
- Igen - vettem fel a telefont.
- Szia Doris, csak azért kereslek, hogy van-e programod ma estére? Mivel ma van szülinapom, és egy hatalmas bulit rendezek. Na? - Egy buli? Ahol biztos ott lesz Eric is? Mért is ne?
- Tényleg? Boldog Szülinapot! Persze,ott leszek. Vihettek magammal valakit?
- Köszönöm. Persze, akkor üzenetbe elküldöm a címet. addig is szia - lerakta.
- Van kedved bulizni ma este? - fordultam a nappaliba ülő srácra.
- Mért is ne - mosolyodott el.
- Oké, akkor menj készülődni, addig én is kész leszek. De előtte még el kell mennem venni valamit. Korábban tudsz jönni, és akkor beugrok valahova?!
- Persze, akkor hétre itt vagyok, és akkor még nyitva van minden. Na, szia - adott két puszit, majd magamra hagyott. Hogy normális vagyok-e? Nos, nem hiszem. De végre élvezni akarom az éltetett. Mint egy rendes 19 éves lány. Felvettem egy színes strasszos mini ruhát, hozzá egy arany cipőt, és hozzá illő táskát. Hajamat kisimítottam, és egy kicsit erősebb sminket raktam fel. Felvettem a kabátom, és már mentem is, mivel már itt voltak értem. Beugrottunk egy ékszerboltba. Valami egyedit akartam
neki. Meg is találtam neki. Egy nyakláncot, amin a "dance" felírtat, egy idézet, és egy kalitka kulccsal. Alex úgy is szereti az ilyeneket. Ahogy kifizettem, rohantunk is a bulira. Kíváncsi vagyok mi lesz


Remady & Manu L feat J-Son - Single Ladies

- Nem is mondtam mennyire csinos vagy. - mosolygott rám.
- Köszönöm szépen, te is nagyon jól nézel ki - Kék ing volt rajta, egy sötét farmer, és egy bőrkabát. Kék inge pont kiemelte a gyönyörű szemeit.
- Na, menjünk - sóhajtottam egyet. Elég sokan álltak a bejárati ajtónál, szóval nem szűk körű lesz. Legalább el tudunk vegyülni a tömegbe. Erősen szorongattam az ajándékot, miközben szememmel Alex-ot kerestem. Huu, mennyien vannak. Megfogtam Nate kezét nehogy elveszítsük egymást ekkora tömegbe.
- Áá, sziasztok - üdvözölt a szülinapos
- Szia. Boldog Szülinapot - adtam oda neki az ajándékot és adtam két puszit.
- Jaj be se mutattalak. Ő itt egy barátom, Nate Archibald, ő vele pedig egy darabig egy csapatba táncoltunk Alex Jafarzadeh - Kezet ráztak.
- Igyatok, amennyit csak akartok, én álom. - vihogott. Úgy látom már nem volt szomjas. Oda mentünk a pulthoz, és mindegyikünk rendelt egy italt. Egyre jobban indult be a buli, már mindenki cipő nélkül táncolt, vagyis a lányok. Lehet én is így fogok járni. Ahogy néztem az embereket, megláttam Eric-et, és a szőke pipijét. Ezt mindenhova elviszi magával? Még mindig nem tudom,honnan olyan ismerős. Megőrjít.
- Jössz táncolni? - kérdeztem partnerem.
- Nem igazán vagyok valami jó táncos - szabadkozott.
- Ugyan már, itt vagyok - biztatóan mosolyogtam rá. J-son száma ment a Single ladies, imádom. Megfogtam a kezét, és bevittem a tömegbe, majd kecsesen kezdtem el rázni a csípőm. Végéré nagyon bele jöttünk mindketten. Egymáshoz simulva táncoltunk. Nem is tudom hány szám ment le, de nem érdekelt, ahogy az sem hogy ki nézz. Körülnéztem, mindenki bulizott, táncolt. De meg akadt a szemem az egyik asztalnál, ott ült, és egymás után itta a feleseket, felénk nézet. Gyorsan elkaptam a tekintettemet, nem fogom hagyni, hogy elrontsa az estém. Jó pár koktélt megittunk az este folyamán. Egyre jobban felszabadultabbnak éreztük magunkat. Egy lassabb szám következett. Nate felkért arra hivatkozva az jobban megy neki. Elfogadtam. Túlságosan is bele éltük magunk az érzelmes táncba, ugyanis a következő pillanatba azon kaptam magam, hogy hosszú csókba forrnak össze ajkaink.