Sziasztok!:) Megérkeztem a fejezettel! Ahogy mondtam sokkal hosszabb mint a múltkori! Ja és a lényeg, nem hittem volna, hogy alig egy hónap alatt,szám szerint 1237 fogják nézni a blogot! Nagyon szépen köszönöm,remélem hogy ez a szám egyre nagyobb lesz! :) A komikra válaszoltam. Nem is húzom az időt. Jó olvasást! :) <3
Eric Saade - Miss Unknown
- Ööö, izé - Na, most légy okos Domonkos!
- Az unokahúgod nem akarta el mondani, hogy rosszul lett, nem látod milyen fehér - Hogy mi van? Ezt nem hiszem el!
- Nem evett semmit, mondtam veszek neki egy csokit, de nem fogadta el - Mekkora egy hazug, na, mindegy addig jó, míg az igazat nem mondja el!!
- Igaz ez? Mért nem akartad el mondani?
- Igen kicsit rosszul voltam, de most már jobban vagyok. Nem akartam el rontani az állásinterjút - mosolyogtam rá
- De most már biztos jól vagy?
- Igen minden oké - Ekkor rá néztem a srácra. El is feledkeztem róla. Jó kis bemutatkozásra sikerült, mondhatom.
- Jaj, be se mutattalak, ő itt Eric Saade, ő pedig, akiről beszéltem, Doris Morgan
- Nagyon örülök - jött oda és adott két puszit. ÖÖ oké elég közvetlen, de ilyen pasi nyugodtan puszilgasson !
- Én is - mosolyogtam rá. Most jobban meg nézve nem rossz, de honnan ilyen ismerős? Nem is féltem megkérdezni.
- Bocs, de olyan ismerős vagy, de nem tudom honnan - erre a kijelentésemre szélesen elvigyorgott.
- Talán láttál az Eurovízión, ott 2011-ben harmadik lettem - Aha, szóval innen.
- Jaj, már rémlik a Popular, igaz? - bólintott egyet. Időközben megjelent egy 35-40 körüli férfi.
- Na, végre Tomas, ő itt a menedzserem Tomas Lingman
- Doris Morgan örvendek - fogtam kezet vele.
- Nos, kezdjünk bele - ültünk le.
- Öö igazából nem tudom miért vagyok itt, mivel Mike nagyon vicces kedvébe volt és nem mondott semmit.
- Igen mivel meglepetésnek szántam, de tudom, hogy alkalmas leszel rá. Nagyon is! - mosolygott rám biztatóan. Egyre jobban kezd beigazolódni a sejtésem.
- Arról lenne szó, hogy Eric-nek keresünk táncost, mivel az egyik lánytag kilépett ezért keresünk valakit a helyére. A nagybátyádnak meséltem, és rögtön te jutottál neki eszébe és én bízok Mike-ba ezen a téren - vigyorgott Tomas. Tudtam! Most még is mit mondjak, elég régen táncoltam. Nem kell több visszautasítás. Leégni se akarok. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg ember előtt kéne táncolnom, az élőadásról és a tv-ről nem is beszélve. Mi van, ha elesek, vagy elrontom az egyik lépést? Na, jó Doris nyugodj már le! Nem azért jöttél ide, hogy megvalósítsd az álmod? Először nem sikerült, de ha bedobod magad, akkor bevesznek és nincs is ellenfeled. De ha elrontod, akkor majd keresnek helyetted mást.
- Nos, elég régen táncoltam már. Eléggé ki jöttem a gyakorlatból.
- Figyelj, akkor gyere el egy két próbára a többi táncossal és meg nézzük, hogy táncolsz és utána megbeszéljük, úgy jó? - nézett rám kedvesen Eric. Huu micsoda szemek.
- Nem ígérek semmit, de oké - mosolyogtam vissza rá
- Na, akkor ezt meg is beszéltünk holnap lesz az első próba 10 kor
- Rendben, itt leszek. Sziasztok - majd Mike-al mentünk is az autóhoz.
- Nem látszol valami boldognak. Mi a baj? Rosszul vagy még? - kérdezte aggodva.
- Nem, nem, jól vagyok, csak tudod volt egy rossz élményem a tánccal és elment a kedvem tőle.
- Értem, de itt az újabb lehetőség, szeretsz táncolni, és jó is vagy benne. Ne szalaszd el! - mosolygott rám
- Igen. Reméljük nem nagyon rozsdásodtam be - kezdtem el nevetni kínomba.
- Csak nem - az út további része csöndesen telt. Nem bírom megszokni ezt a látványt egyszerűen csodálatos ez a táj.
- Huu valami csokit ennék, te nem? - kérdezte mikor beléptünk a házba. Még csak az kéne így is majdnem rosszul lettem.
- Nem, köszönöm. Most egy fürdőre vágyok és utána egy kiadós alvásra. Elég hosszú volt ez a mai nap - ásítottam egyet.
- Rendben. Álmodj szépeket - mosolygott rám
- Te is. Még egyszer köszönök mindent, hogy itt lehetek, és hogy szereztél nekem munkát. Ez nagyon sokat jelent nekem, és próbálok legalább neked nem csalódást okozni!
- Ugyan már, nem kell semmit meg köszönöd. Ha nem sikerül ez a munka, amit nagyon kétlek mivel profi vagy, akkor sem fogok benned csalódni. Na, de menj, mert a holnapi nap hosszabb lesz, mint a mai és frissnek kell lenned. - Még soha nem mondott nekem ilyet. Végre kezdem érezni hogy milyen, ha szeretnek. Gyorsan oda mentem hozzá és jól megölelgettem
- Jó éjszakát - nyomtam puszit arcára
- Neked is - kiabált utánam. Gyorsan lezuhanyoztam, mivel már nem volt erőm a kádat megtölteni majd holnap feltétlenül kipróbálom. Bebújtam a hatalmas pihe-puha ágyamba és azzal a tudattal aludtam el, hogy végre valami sikerülhet az életbe. Mert sikerülni-e kell!!!
Usher - More
Hey single ladies, I know you like to party.Girl come and kick it with me Calling all single ladies here tonight Let's get it started, whoa, let's get it started, whoa Hey single ladies, I know you like to party. Hmm mi van már? Kipattantak a szemeim, te isten már ennyi az idő nem késhetek el a próbáról. Gyorsan felvettem egy farmerom, egy kék topot és egy szintén kék sportos pulcsit. Majd felvettem a cipőm, felkaptam a táskám és rohantam is le. Vajon van itthon valaki? Biztos a konyhába. Jól sejtettem.
- Jó reggelt - köszöntem gyorsan, majd felkaptam egy almát, kivettem egy energia italt a hűtőből.
- Neked is. Hogy aludtál? - mosolygott rám Mike
- Mint a bunda - csámcsogtam.
- Rendesen kéne enned, nehogy megint rosszul legyél főleg tánc előtt - nézett rám szigorúan
- Reggel sose tudok enni, de mint látod eszek egy almát, és megiszom az energia italt. Fittebb leszek, mint valaha - dugtam ki rá a nyelvem.
- De egy gondom van. Hogy juttok el a táncterembe?
- Úgy, hogy elviszlek.
- Tényleg? - bólintott
- Köszi, köszi - ugrottam a nyakába
- Oké kislány, mehetünk?
- Persze - gyorsan felkaptam a szemüvegem, a táskám és már indultunk is.
- Izgulsz? - kérdezte.
- Áá, olyat nem szoktam. Hogy kérdezhetsz ilyet? Persze hogy izgulok, mi van, ha elcseszek valamit?
- Ha így állsz hozzá, akkor el is fogod. Egyszer az életbe gondolkodj pozitívan. Élvezd - Igaza van.
- Meg is érkeztünk. Kéz és lábtörést - kacsintott rám. Remélem nem szó szerint értette.
- Ühüm, köszi - szálltam ki a kocsiból.
- Csak nyugi - kiabált utánam. Könnyű azt mondani. Oké Doris csak lépj be biztos jó fejek, nem fognak megenni. Vagyis remélem. Fogd meg a kilincset, majd nyomd le!!! Kinyílott! Gyerünk Doris köszönj már!!
- Sziasztok - köszöntem félénken
- Szia - köszöntek stereóba, és mosolyogtak?? Az jó jel, nem ?
- Örülök, hogy eljöttél - jött oda hozzám Eric mosolyogva
- Gyere, be mutatlak a többieknek - Először egy barna hajú srácra mutatott
- Ő itt Alex, Edin,Taya,Maria.
- Ő pedig Doris Morgan, akiről meséltem
- Nos, akkor öltőz át és neki is kezdhetünk. Arra találod az öltözőt - mutatott egy ajtóra. Gyorsan bementem és át vettem a ruhám. Ami egy fekete alul szűk szabadidő nadrágból állt, egy kék toppból, és egy fekete kék mintás sportcipőből. Oké mély levegő, menj! Már nagyban melegítetek be a srácok. Én is gyorsan el kezdtem.
- Nos, akkor Alex meg mutatja egy darabig a lépéseket nem kell rögtön az egészet tudni, van időnk - mosolygott rám. Áhh, ez a mosoly. Kemény két órát táncoltunk nagyjából, a fele koreográfiát meg tanultam. Elég nehéz mit ne mondjak. De egész jól ment.
- Na, srácok mára ennyit holnap folytatjuk, jó pihenést - kacsintott felénk Eric. Mindenki elment át öltőzni. A csajokkal még váltottunk pár szót, igazán kedvesek. Én maradtam utoljára. Vagyis azt hittem. Eric a földön ült.
- Há te? - kérdeztem mosolyogva
- Téged vártalak. Kíváncsi vagyok, hogy tetszik eddig? - Ő kérdezi? Nem fordítva kéne? Mivel ő neki kell tetszeni-e ahogy táncolok.
- Nagyon tetszik. De inkább én kérdezem, hogy tetszem? - Oké, ez elég érdekesen jött ki. El is kezdtem nevetni. Eric is észrevette a kétértelmű mondatott és ő is velem együtt nevetett.
- Tetszik, ahogy mozogsz.Ösztönből jön. Nem tudom miért szüneteltetted a táncot, de épp ideje volt folytatni
- Az elég hosszú történet, hogy miért, de most itt vagyok, és ha igényt tartasz rám, akkor szívesen táncolok a csapatodba. - mosolyogtam rá. Na, jó elég már ebből a sok mosolygásból. Életemben nem mosolyogtam ennyit. Időközben kiértünk az épületből.
- A francba, elfelejtettem - Ohh, ezt hangosan is ki mondtam?
- Még is mit? - nézett rám.
- Azt, hogy Mike nem tud értem jönni, és nem tudok mivel haza menni, mivel pénz sincs nálam. - Csak én lehetek ilyen szerencsétlen.
- Ne aggódj, majd én haza viszlek, úgy sincs semmi dolgom. Szerencsédre még tudom is hol laktok - Hála égnek mivel én még nem annyira. Pár nap alatt nem nagyon tudtam meg jegyezni
- Biztos nincs semmi dolgod? - Nem akarok senki terhére lenni.
- Biztos
- Akkor oké, köszi - mosolyogtam. Na, már megint. Mi van velem? Sokat beszélgetünk az út közben. Mesélt a híresség előnyeiről, hátrányairól. A rajongókról, a barátnőjével való szakításról. Nagyon jól esett, hogy ennyire megbízik bennem, és hogy ennyire meg nyílott előttem. Észre se vettem, hogy haza értünk. Eddig is ilyen rövid volt az út?
- Köszönöm még egyszer, ha nem hoztál volna haza még most is ott dekkolnék, mint valami elveszett csöves- Nevetni kezdet. Olyan aranyosan nevet. Na, jó egyre furcsább vagyok.
- Nincs mit, máskor is szívesen, jót beszélgetünk. Akkor holnap ugyan ott ugyan akkor
- Rendben, szia - és kiszálltam a kocsiból
- Szia - és elhajtott. Hol lehet a kulcsom? Ebben a táskában nem találok semmit, valami csengőt kéne rá rakni. Áá meg van. Furcsa nyitva van? Mike dolgozik. Rosa? De neki már lejárt a munkaideje, nem?
- Na, végre hogy meg jöttél, már nagyon vártalak - Na, ne! Mért kell elrontani egy ilyen szép napot?