16. fejezet - Hétvégi kiruccanás

Akcent - My Passion

Eric szemszög:

- Hogy érted, hogy ismered? - néztem rá.
- Öö, mármint amikor találkoztam vele, nem volt valami szimpatikus - hebegett habogott. Igaz amit mond? Megbeszéltük, hogy nincs több hazugság.
- Eric, 5 perc és kezdés - figyelmeztettek.
- Oké, megyek. Figyelj, várj meg, utána elmegyünk hozzám, és megbeszéljük, jó? - bólintott. Épp a színpad mögött állok, mindjárt elkezdődik a szám. Remélem, nem rontom el a szöveget, vagy a táncot. Megszólal a zene, sötét lesz, csak a reflektor világít meg. Sikítást hallok mindenhonnan.

Doris szemszög:

Eric egyszerűen csodás, ösztönösen mozog a színpadon, és ahogy bánik a rajongókkal. Megvártuk, míg kihirdetik, hogy ki esik ki, majd mielőtt elindult volna az a nagy tömeg, gyorsan kisurrantunk. Egész úton csöndbe volt. Úgy látszik haragszik rám. Vagy nem hitte el, amit mondok Tone-val kapcsolatba. Megint hazudtam neki, pedig megígértem, hogy őszinte leszek. Szinte be se léptünk az ajtón, rögtön letámadtam.
- Még mindig haragszol? - kérdeztem.
- Kicsit szarul esett, hogy nem bízol bennem, ennyi. De fáradt vagyok, és büdös, gyorsan letusolok. Elég késő van, itt alszol? - Azt hittem le akar rázni. Most meg aludjak itt?
- Ühüm. Írok addig Mike-nak - gyorsan bepötyögtem az Sms-t, és el is küldtem. Elég furán érzem maga. Nem itt alvással kapcsolatba. Ellők magától, de felajánlja, hogy aludjak itt. Áhh, sosem értem meg a pasikat. Viszonylag elég hamar végzet, gyorsan én is letusoltam. Majd jókor kaptam észbe, hogy nem hoztam semmi ruhát, amit pizsama gyanánt felvehetnék. Most kénytelen vagyok, így ki menni. Az ágyon feküdt, és a telefonját nyomkodta. Megköszörültem a torkom.
- Khm.. Eric nem tudok semmit felvenni - Erre felkapta a fejét, majd 3 perc bámulás után, végül is felfogta, mint mondtam. Gyorsan elő kapott egy fekete trikóféleséget, és a kezembe nyomta. Kicsit hosszú volt, de legalább takart. Még mindig a telefonját bámulja. Ehhez nem fáradt? Kezdem azt érezni, hogy nem akarja megbeszélni. Befeküdtem mellé, ő lerakta a telefonját, és lekapcsolta a kislámpát. Most komoly? Se puszi, se pá? Nem beszélünk? Sötétbe bámultam, hátha megszólal, de semmi. Olyan hidegnek érzem, olyan idegenek. Megint az átkozott hazugságok miatt van ez.
- Nem bújsz ide? - szinte suttogta. Kicsit megkönnyebbülve tettem a fejem a mellkasára. Izmos karjával átölelt. Most először aludtam el úgy, hogy teljesen biztonságba érzem magam, és hogy nem érdekel mi lesz holnap.


Lassan próbáltam kinyitni a szemem, de a fény szinte égette a szememet. Tapogattam a mellettem lévő helyet, de senki se volt ott. Felemeltem a fejem, körül néztem. Oké, nem álmodtam, de hol van? Nagy nehezen kivánszorogtam az ágyból, és a fürdő felé kezdtem ballagni. Alig láttok valamit. Ahogy ki nyitottam az ajtót, elakadt a lélegzetem.
- Ööö úristen, ne haragudj. - fordultam el gyorsan. Hangosan nevetett. Ez neki vicces?
- Nincs semmi baj, pont jókor kaptam magamra a törülközött.- Minden vér a fejembe szállt. Oké, Doris vegyél mély levegőt.
- Most már megfordulhatsz. - nevetett tovább.
- Nevess csak. - fintorogtam, majd ki akartam kerülni, de elkapta a csuklom, és magához rántott. Na, most már én is tiszta víz vagyok. Végig nézet rajtam.
- Már bánom, hogy nem fehér pólót adtam - jelent meg huncut vigyor a képén. Szóval szemtelenkedünk.
- Úgy látom, kelleténél jobban kialudtad magad - forgattam a szemem. Próbáltam kihúzni a karom, de nem engedte.
- Elengednél? Én is szeretnék normálisan megfürdeni. - néztem rá szigorúan, vagy is próbáltam.
- Egy feltétellel, ha megkapom a reggeli csókomat. - Mik ezek a hirtelen hangulat változásai? Tegnap még hozzám se akart szólni, most meg.
- Akkor még itt álldogálunk egy darabig.

- Nem így megy ez - majd lecsapott az ajkaimra. Szinte tépte ajkaimat, átöletem a nyakát, és beletúrtam a vizes hajába. Nyelve végig nyalta az alsó ajkam, majd bebocsátást kért az ajkaim közé. Észre se vettem, hogy felültetett a mosdó kagylóra. Egyik keze a combomon pihent, a másik pedig szorosan tartott. Szerencsére, vagy nem, de a csókunkat Eric telefonja törte meg. Amíg ő telefonált, gyorsan letusoltam, majd felvettem a tegnapi ruhámat.
- Tomas volt, ma is lesz edzés, teljesen ki ment a fejemből. Elviszlek hozzátok, pakold össze a cuccod, és siessünk, mert mindjárt ott kell lennünk. - Szinte hasítottunk az utakon, szerencsére nem voltak a közelbe a rendőrök. Mert az estét, a fogdában tölthettük volna. Összeszedtem a cuccaim, és rohantam is. Szerencsére időben oda értünk. Átöltöztünk, és neki is kezdtünk. Nem sokára itt a turné, és rengeteg tánclépést meg kell tanulunk. A próba végére, már mindenki a földön fetrengett, annyira elfáradtunk. Szerencsére, még Taya-nak volt annyi ereje, hogy hozzon nekünk egy kis innivalót. Egy húzásra megittam. Kemények lesznek, az elkövetkezendő hetek, majdnem mindennap próba. Hála égnek, a mostani hétvégénk szabad. Épp hazafelé tartunk, mikor Eric megszólal.
- Nincs kedved eljönni velem valahová, a hétvégén? - nézett rám nagy szemekkel.
- Még is hova? - kérdeztem kíváncsian.
- Az meglepetés. Jössz, vagy nem?
- Ha csak nem akarsz ott, majd fogva tartani, akkor oké - mosolyogtam rá.
- Eddig még nem jutott eszembe, de most hogy így mondod - hasba ütöttem.
- Na, vezetek. Ne veszélyeztesd az életünket. Mi lesz a rajongóimmal?! - csak forgatni tudtam a szemem.
- Gondolom, nem mondod el hova megyünk. De milyen ruhát vigyek?
- Meleget is, de hozz bikinit, zoknit, cipőt, csipkés hálóinget - sorolta, de az utolsó ruhadarabnál csúnyán néztem rá.
- Oké, az elhanyagolható. Nekem az is jó, ha ruha nélkül alszol. - megint hasba vágtam.
- Na, mért bántasz mindig? - nézett rám kis fiús fejével. Nem bírtam ki nevetés nélkül. Leparkolt a ház előtt, majd nagy nehezen megbeszéltünk egy ideális időpontot mikor megyünk, majd gyors csók után bementem. Még Mike-al is meg kell beszélnem, sőt még be is kéne pakolni. Sötét van, úgy látom nincs itthon senki. Be mentem a konyhába, egy papírt találtam a hűtőn.
"Konferenciára kellett mennem, vasárnap este jövők. Vigyázz magadra. Puszi. M" - Akkor sima ügy lesz, amiről nem tud, az nem fáj neki. Elő vettem, a kisebb utazó táskám, beledobáltam, egy-két felsőt, egy farmert, melegítőt, fehérneműt. Egy pizsit, ami egy toppból, és egy rövid nadrágból áll. Beraktam mellé egy fürdőruhát, mondjuk nem tudom, hol akar fürdeni. Összepakoltam a tisztasági csomagom, törölközőt. Lefürödtem, és lefeküdtem, rögtön el nyomot az álom.

Telefonomra ébredtem. Ajj,még 5 percet. Rá néztem az órára, 8:55 mutatott. Atya ég, 9 órát beszéltünk meg. Magamra kapkodtam a ruháim, fogat mostam, megfésülködtem. Fel kaptam a táskám és rohantam is. Eric már kint várt.
- Szia, bocsi csak elaludtam - néztem rá bocsánatkérően.
- Jó megbocsátok, de ki kell engesztelned ezért a 10 percért - Mit akar érteni engesztelés alatt?
- Majd meglátjuk. Elmondod, hova megyünk végre? - türelmetlenkedtem.
- Majd meg látod, nincs olyan messze. - Ahogy kifelé bámultam, gyönyörű táj fogadott. Rét, rengeteg fa, virág. Néhol egy-két ház, és egy hatalmas tó. Bekanyarodunk egy erdős részhez. Majd megállunk egy faháznál. Egyszerű, de nagyon kis otthonos háznak tűnik.
- Megérkeztünk. Hogy tetszik? Tudom, nem 3 csillagos szálloda, de nyugis.
- Felőlem lehetne egy sátor is, az a lényeg, hogy veled vagyok, és jól érezzük magunkat.
- Akkor nézzük meg belülről is. - Beléptünk az ajtón, egy hatalmas nappali fogadott, egy hatalmas kandalló volt benne, egy nagy kanapé. Egy kisebb konyha, egy asztal, székekkel. Egy fürdő, és egy nagy hálószoba.
- Na, mit szólsz? - szólalt meg a hátam mögül.
- Nagyon tetszik, olyan otthonos.
- Akkor örülők, pakoljunk ki és megmutatom a környéket. De remélem nem baj, hogy együtt kell aludnunk-vigyorgott rám kaján vigyorral.
- Én azt hittem, te kanapén fogsz. - viccelődtem vele. Kipakoltam a ruháim, addig Eric begyújtott. Ahogy akartam fel kelni az ágyról, hirtelen megszédültem. Megkapaszkodtam az ágy szélébe.
- Mi történt? - nézett rám ijedten.