Rihanna - Russian Roulette
Kemény, koszos padlón fekszem. Fehér ruhámat vérem borította. Fejem sajog az ütéstől. Kezem-lábam meg van kötözve. Halk neszt hallok, de nem tudom kivenni kilehet az. Mintha veszekednének. Próbálom fel emelni a fejem, de mintha valami nehézsúly lenne rajta. Szám teljesen kiszáradt. Szemem alig tudom nyitva tartani. Mi történik velem? Kicsapódott az ajtó és egy fekete ruhás férfi jön be rajta. Leguggol mellém, és kitűrte az arcomból a hajam.
- Nocsak, nocsak, felébredt az ünnepelt. Nem erre a szülinapi üdvözletre számítottál, igaz? - kérdezte Dean gúnyosan. Felrántott a földről, majd egy székre lökött, és jobban megszorította a kötelet a csuklom körül.
- Mért csinálod ezt? Sosem ártottam neked. - szólaltam erőtlenül. Fejemet alig tudtam tartani.
- Én szerettelek Doris, de te csak kihasználtál. Majd kidobtál, mint valami koszos korcsot.
- Nem használtalak ki. Akár hiszed, akár nem, te voltál az egyetlen barátom. Nem tehetek róla, hogy nem éreztem többet. Nagyon kedveltek, mint barát, semmi más. De te ezért tökre teszed az életem és meg akarsz ölni? Szerintem ez már beteges.
- Na, figyelj csak ide - szorította meg a nyakam. - Ne beszélj nekem itt betegségről, te se vagy jobb nálam. Egy érzelmi roncs vagy.
- De legalább még meg van az épp eszem.
- Fooogd be... - majd tenyerét az arcomon éreztem. Éreztem, ahogy szám felreped. Arcom éget a pofontól, még a szemem is könnybe lábat.
- Fáj az igazság, vagy mi? - néztem rá szúrósan. Most már úgy is mindegy, meg fog ölni. Legalább kiadom magamból.
- Úgy érzem nem volt elég, amit adtam. De megoldjuk. - elővett a zsebéből egy fecskendőt, majd a karomba döfte.
- Pihenj egy kicsit addig, nem sokára megkapod a szülinapi ajándékod. - Ismét elnyelt a sötétség.
Eric szemszög :
Na, jó most már kezdek aggódni. Hol a francba lehet? Meg láttam egy ismerős arcot.
- Héé, Nate, nem tudod hol lehet Doris?
- Nem, de ha tudnám se mondanám el - flegmázott. Na, jó erre nincs időm.
- Kösz - majd ott hagytam. Ekkora tömegbe, hogy fogom megtalálni?
- Elnézést jól hallottam, hogy Miss Morgant keresi? - jött oda egy pincér.
- Igen. Tudod hol lehet?
- Megkért egy fiatal férfi, hogy szóljak neki, hogy keresik a kertbe.
- Hogy micsoda?
- Hogy nézett ki? - kérdeztem idegesen.
- Magas, izmos, fekete hajú.
- Dean, köszönöm. - rohantam meg keresni Alex-ot.
- Alex!
- Mi van haver, hova ez a nagy sietség? Vagy a szépség kifárasztott. - jelent meg huncut mosoly arcán.
- Erre nincs időm. Meg kell szereznem Dean telefonszámát, vagy, hogy hol lakik. Sürgős. - emeltem ki a sürgőst.
- Miért kell annak a baromnak a száma? - kérdezte meglepetten.
- Nincs időm elmagyarázni. Szerintem elvitte magával Doris-t - mondtam el egy levegővel.
- Hogy mi? Ezt honnan veszed? - tette fel a hülye kérdéseit.
- Alex a számot. - emeltem fel a hangom. Gyorsan pötyögőt a telefonján, majd oda adta a telefont. Gyorsan beírtam a számot, kicsöngött. Ki mentem a hátsó kertbe, nem akartam, hogy bárki hallja.
- Igen? - szólt bele.
- Hol van Doris? - tértem rögtön a lényegre.
- No, lám, milyen gyors észjárású vagy dalos pacsirta. Nos, meg van, itt fekszik az ágyamba meztelenül. Kellő kép megünnepeltük a szülinapját. - próbálta húzni az agyam. Azt hiszi ezt beveszem?
- Nem hiszem el. Mond el hol van, bármit megteszek amit kérsz.
- Jaj, milyen romantikus. Te vagy a szőke herceg, aki megmenti a hercegnőt? Sose szeretem a meséket.
- Akkor mit akarsz?
- Tudod mit, most, hogy így belegondoltam Meg mondom hol vagyunk. Meglátom mit tehetek az ügy érdekébe. - tudtam, hogy csapda, de legalább megtudhatom mi van Doris-al
- Jó, mond hova menjek. - Lediktálta a címet. Berohantam a kocsi kulcsomért, és indultam is. Csak ne hogy elkéssek.
Doris szemszög:
Ajtó csapódásra ébredtem. Valaki kiabál, de nincs erőm kinyitni a szemem, vonz magához valami különös erő.
- Hol van? - hallottam meg egy ismerős hangot.
- Ha bármi baja eset. A saját kezemmel foglak megölni
- Nyugi van, nézd meg a saját szemeddel - ez Dean hangja.
- Doris, Do. Te úristen. Kicsim, minden rendben lesz, kiviszlek, jó?
- Eric? - kérdeztem szinte alig hallható hangon.
- Mit művelt veled ez barom - simogatta az arcom.
- Nem zavar, hogy itt vagyok?
- Cseppet sem, most szépen elengeded. Alig él. Én itt maradok, ha kell.
- Ajj, az nem ugyan az, mi lenne, ha mindketten itt maradnátok?
- Nem ezt beszéltünk meg. - szinte üvöltötte.
- Jaj, Eric, naivabb vagy, mint hittem. Még is mit gondoltál. Ő volt a főcélpont, de meg tudtad ezért nem hagyhattam, hogy kiderüljön. Szóval itt maradtok. Max kötözzétek meg a pop sztárocskát. - ordított. Hallottam, ahogyan ellenkezik, és hogy behúznak neki egyet. De egyszerűen nem voltam tudatomnál. Éreztem, hogy oda kúszik mellém.
- Nem kéne itt lenned. Téged is meg fognak ölni. - szedtem össze minden energiám és megszólaltam.
- Nem fognak senkit sem megölni rajtuk kívül. Meg fogunk szökni valahogy, ígérem, jó?
- Nem hiszek a csodába Eric. Senki sem fog itt megtalálni, vagy legalábbis élve nem. Nem kellett volna ide jönnöd. Mindenkire csak baj hozok - csuklót el a hangom.
- Ezt most felejtsd el, hallod - szólt rám keményen.
- Nem hozol te senkire semmit. Nem is történhetett volna annál jobb mikor megismertelek. Semmi se egyszerű, de megoldjuk érted? - emelte a fejem, hogy a szemébe nézhessek. Még sosem ragyogott így a szeme. Mintha nem is itt lennék, hanem valami teljesen más helyen.
- Nem hallom. Értetted? - mire csak bólintottam
- Szeretlek. - mondta ki azt a bizonyos szót, amitől a szívem gyorsabban kezdett dobogni.
- Én is - húztam magamhoz amennyire a kötél engedte és megcsókoltam úgy, mintha az utolsó lenne. Végül is ki tudja
Alex szemszög:
Csak annyit láttam, hogy Eric elviharzik. Nem sejtek semmi jót. Szerencsére itt hagyta a telefonom. Szólnom kell Mike-nak. Épp egy idősebb nővel beszélt.
- Mike, ne haragudj, beszélhetnénk?
- Persze, ha megbocsájt - csókolta meg a nő kezét. Ha most nem ilyen helyzetben lennék rég kiröhögtem volna. De most sem az idő, sem a hely nem alkalmas.
- Na, mond, mit szeretnél - vigyorgott rám.
- Azt hiszem Dean elrabolta Doris-t, és Eric utána ment - mondtam el egy szuszra. Rögtön elkerekedett a szeme. Elő kapta telefonját és tárcsázott.
Doris szemszög:
- Oh, milyen romantikus, hánynom kell. - rontott be Dean, majd követte Tone.
- Te? - lepődött meg Eric, nálam is jobban.
- Igen, én, még is mit vártál? - tipegett elé.
- Próbáltam hírnevet szerezni, de ez a liba mindent elrontott. Mióta megjelent a klip, olyan hideg vagy a színpadon, és ezt a rajongók is észrevették. Ezért csökkent a cd eladás. Szó szerint, a kutya se veszi a lemezt. Neked egyszerű, sikeres vagy, rengetek rajongóval, de én? - tört ki teljesen. Legalább meg tudja milyen nőszemély. Eric csak elképedve bámult. Szerintem, még mindig nem fogta fel.
- Na, jó elég legyen a hisztiből - szólalt meg az a barom.
- Mit akarsz velük csinálni? - kérdezte a szőkeség.
- Azt még nem találtam ki, hogy csinálom ki őket. - dörzsölte állát.
- Mi? Eric-et is meg akarod ölni? - Nos, igen tudtam, hogy teljesen oda van érte.
- Persze, még is mit vártál, hogy életbe hagyom életed szerelmét? - nézett rá undorral.
- Nem ölheted meg - kezdett el siránkozni.
- Nem bánthatod, megérteted? - rángatta ruháját. Ez nem biztos, hogy jó ötlet.
- Azt majd én eldöntöm - és egy hatalmas pofon lekevert neki. Feje neki vágódott a fa oszlopnak, és elájult. Legalább csönd van. Hirtelen Eric felpattant, és neki esett, de Dean észnél volt, és kezébe lévő pisztollyal fejbe vágta, így erőtlenül rogyott a földre.
- Most ástad meg a sírod kicsi csíra - és rá tartotta a fegyvert. Annyi erőm volt, hogy fel kelljek, és kiverjem a kezéből a fegyvert. Gyorsan próbáltam utána futni, hogy megfogjam, de hajamnál fogva vissza rántott.
- Nagyon bátor vagy édesem - suttogta fülembe. Gyerünk Do gondolkodj. Lábamra néztem, rajtam volt még a magas sarkúm. Cipőm sarkát a lábfejébe állítottam, így kaptam egy kis előnyt, hogy megszerezzem a pisztolyt.
- Ez nem volt jó ötlet szépségem. Úgy érzem, keményebb eszközökhöz kell nyúlnom. - közelített felém.
- Ne gyere a közelebb - szegeztem rá a fegyvert.
- Nem is tudod, hogy kell használni - nevetett fel cinikusan.
- Ne hogy azt hidd - néztem rá magabiztosan. Még is megremegett a hangom.
- Úgysem mered, túl nagy szíved van ahhoz - lépkedett felém.
- Minden szenvedésért meg fogsz fizetni - mire kimondtam, teljesen ott volt előttem. Tényleg nem fél? Eközben láttam, hogy Eric ébredezik.
- Na, ha annyira bátor vagy, akkor lőj, itt vagyok, nem akadályozlak meg. - Na, majd meglátjuk. Azzal meghúztam a ravaszt. Szemébe meglepettséget láttam. Az felsőjén egyre nagyobb piros folt lett, arca teljesen elsápadt.
- Ezt nem kellet volna - nyögte, majd elő rántott egy kést.
- De ha én megyek, jössz velem te is - kés lendült egyenesen a szívem alá. Az összes levegő kiszorult a tüdőmből, Dean erőtlenül csuklik össze előttem. Én is térdre rogytam. Éreztem, hogy ruhámat el ásztatja a meleg, piros nedű. Hallottam, hogy kicsapódok az ajtó, és hogy a nevemet kiáltják, és utána örökre elcsendesült minden.
- Hogy nézett ki? - kérdeztem idegesen.
- Magas, izmos, fekete hajú.
- Dean, köszönöm. - rohantam meg keresni Alex-ot.
- Alex!
- Mi van haver, hova ez a nagy sietség? Vagy a szépség kifárasztott. - jelent meg huncut mosoly arcán.
- Erre nincs időm. Meg kell szereznem Dean telefonszámát, vagy, hogy hol lakik. Sürgős. - emeltem ki a sürgőst.
- Miért kell annak a baromnak a száma? - kérdezte meglepetten.
- Nincs időm elmagyarázni. Szerintem elvitte magával Doris-t - mondtam el egy levegővel.
- Hogy mi? Ezt honnan veszed? - tette fel a hülye kérdéseit.
- Alex a számot. - emeltem fel a hangom. Gyorsan pötyögőt a telefonján, majd oda adta a telefont. Gyorsan beírtam a számot, kicsöngött. Ki mentem a hátsó kertbe, nem akartam, hogy bárki hallja.
- Igen? - szólt bele.
- Hol van Doris? - tértem rögtön a lényegre.
- No, lám, milyen gyors észjárású vagy dalos pacsirta. Nos, meg van, itt fekszik az ágyamba meztelenül. Kellő kép megünnepeltük a szülinapját. - próbálta húzni az agyam. Azt hiszi ezt beveszem?
- Nem hiszem el. Mond el hol van, bármit megteszek amit kérsz.
- Jaj, milyen romantikus. Te vagy a szőke herceg, aki megmenti a hercegnőt? Sose szeretem a meséket.
- Akkor mit akarsz?
- Tudod mit, most, hogy így belegondoltam Meg mondom hol vagyunk. Meglátom mit tehetek az ügy érdekébe. - tudtam, hogy csapda, de legalább megtudhatom mi van Doris-al
- Jó, mond hova menjek. - Lediktálta a címet. Berohantam a kocsi kulcsomért, és indultam is. Csak ne hogy elkéssek.
Doris szemszög:
Ajtó csapódásra ébredtem. Valaki kiabál, de nincs erőm kinyitni a szemem, vonz magához valami különös erő.
- Hol van? - hallottam meg egy ismerős hangot.
- Ha bármi baja eset. A saját kezemmel foglak megölni
- Nyugi van, nézd meg a saját szemeddel - ez Dean hangja.
- Doris, Do. Te úristen. Kicsim, minden rendben lesz, kiviszlek, jó?
- Eric? - kérdeztem szinte alig hallható hangon.
- Mit művelt veled ez barom - simogatta az arcom.
- Nem zavar, hogy itt vagyok?
- Cseppet sem, most szépen elengeded. Alig él. Én itt maradok, ha kell.
- Ajj, az nem ugyan az, mi lenne, ha mindketten itt maradnátok?
- Nem ezt beszéltünk meg. - szinte üvöltötte.
- Jaj, Eric, naivabb vagy, mint hittem. Még is mit gondoltál. Ő volt a főcélpont, de meg tudtad ezért nem hagyhattam, hogy kiderüljön. Szóval itt maradtok. Max kötözzétek meg a pop sztárocskát. - ordított. Hallottam, ahogyan ellenkezik, és hogy behúznak neki egyet. De egyszerűen nem voltam tudatomnál. Éreztem, hogy oda kúszik mellém.
- Nem kéne itt lenned. Téged is meg fognak ölni. - szedtem össze minden energiám és megszólaltam.
- Nem fognak senkit sem megölni rajtuk kívül. Meg fogunk szökni valahogy, ígérem, jó?
- Nem hiszek a csodába Eric. Senki sem fog itt megtalálni, vagy legalábbis élve nem. Nem kellett volna ide jönnöd. Mindenkire csak baj hozok - csuklót el a hangom.
- Ezt most felejtsd el, hallod - szólt rám keményen.
- Nem hozol te senkire semmit. Nem is történhetett volna annál jobb mikor megismertelek. Semmi se egyszerű, de megoldjuk érted? - emelte a fejem, hogy a szemébe nézhessek. Még sosem ragyogott így a szeme. Mintha nem is itt lennék, hanem valami teljesen más helyen.
- Nem hallom. Értetted? - mire csak bólintottam
- Szeretlek. - mondta ki azt a bizonyos szót, amitől a szívem gyorsabban kezdett dobogni.
- Én is - húztam magamhoz amennyire a kötél engedte és megcsókoltam úgy, mintha az utolsó lenne. Végül is ki tudja
Alex szemszög:
Csak annyit láttam, hogy Eric elviharzik. Nem sejtek semmi jót. Szerencsére itt hagyta a telefonom. Szólnom kell Mike-nak. Épp egy idősebb nővel beszélt.
- Mike, ne haragudj, beszélhetnénk?
- Persze, ha megbocsájt - csókolta meg a nő kezét. Ha most nem ilyen helyzetben lennék rég kiröhögtem volna. De most sem az idő, sem a hely nem alkalmas.
- Na, mond, mit szeretnél - vigyorgott rám.
- Azt hiszem Dean elrabolta Doris-t, és Eric utána ment - mondtam el egy szuszra. Rögtön elkerekedett a szeme. Elő kapta telefonját és tárcsázott.
Doris szemszög:
- Oh, milyen romantikus, hánynom kell. - rontott be Dean, majd követte Tone.
- Te? - lepődött meg Eric, nálam is jobban.
- Igen, én, még is mit vártál? - tipegett elé.
- Próbáltam hírnevet szerezni, de ez a liba mindent elrontott. Mióta megjelent a klip, olyan hideg vagy a színpadon, és ezt a rajongók is észrevették. Ezért csökkent a cd eladás. Szó szerint, a kutya se veszi a lemezt. Neked egyszerű, sikeres vagy, rengetek rajongóval, de én? - tört ki teljesen. Legalább meg tudja milyen nőszemély. Eric csak elképedve bámult. Szerintem, még mindig nem fogta fel.
- Na, jó elég legyen a hisztiből - szólalt meg az a barom.
- Mit akarsz velük csinálni? - kérdezte a szőkeség.
- Azt még nem találtam ki, hogy csinálom ki őket. - dörzsölte állát.
- Mi? Eric-et is meg akarod ölni? - Nos, igen tudtam, hogy teljesen oda van érte.
- Persze, még is mit vártál, hogy életbe hagyom életed szerelmét? - nézett rá undorral.
- Nem ölheted meg - kezdett el siránkozni.
- Nem bánthatod, megérteted? - rángatta ruháját. Ez nem biztos, hogy jó ötlet.
- Azt majd én eldöntöm - és egy hatalmas pofon lekevert neki. Feje neki vágódott a fa oszlopnak, és elájult. Legalább csönd van. Hirtelen Eric felpattant, és neki esett, de Dean észnél volt, és kezébe lévő pisztollyal fejbe vágta, így erőtlenül rogyott a földre.
- Most ástad meg a sírod kicsi csíra - és rá tartotta a fegyvert. Annyi erőm volt, hogy fel kelljek, és kiverjem a kezéből a fegyvert. Gyorsan próbáltam utána futni, hogy megfogjam, de hajamnál fogva vissza rántott.
- Nagyon bátor vagy édesem - suttogta fülembe. Gyerünk Do gondolkodj. Lábamra néztem, rajtam volt még a magas sarkúm. Cipőm sarkát a lábfejébe állítottam, így kaptam egy kis előnyt, hogy megszerezzem a pisztolyt.
- Ez nem volt jó ötlet szépségem. Úgy érzem, keményebb eszközökhöz kell nyúlnom. - közelített felém.
- Ne gyere a közelebb - szegeztem rá a fegyvert.
- Nem is tudod, hogy kell használni - nevetett fel cinikusan.
- Ne hogy azt hidd - néztem rá magabiztosan. Még is megremegett a hangom.
- Úgysem mered, túl nagy szíved van ahhoz - lépkedett felém.
- Minden szenvedésért meg fogsz fizetni - mire kimondtam, teljesen ott volt előttem. Tényleg nem fél? Eközben láttam, hogy Eric ébredezik.
- Na, ha annyira bátor vagy, akkor lőj, itt vagyok, nem akadályozlak meg. - Na, majd meglátjuk. Azzal meghúztam a ravaszt. Szemébe meglepettséget láttam. Az felsőjén egyre nagyobb piros folt lett, arca teljesen elsápadt.
- Ezt nem kellet volna - nyögte, majd elő rántott egy kést.
- De ha én megyek, jössz velem te is - kés lendült egyenesen a szívem alá. Az összes levegő kiszorult a tüdőmből, Dean erőtlenül csuklik össze előttem. Én is térdre rogytam. Éreztem, hogy ruhámat el ásztatja a meleg, piros nedű. Hallottam, hogy kicsapódok az ajtó, és hogy a nevemet kiáltják, és utána örökre elcsendesült minden.
